A hónapokról...

A naptárok kialakításában a Hold ciklikusságának megfigyelése segítette őseinket. A Hold állandóan
ismétlődő mozgása alapján határozták meg az éveket, hónapokat , napokat. Innen eredeztethető a hó
(hónap) szó jelentése azaz a Holdból; ha megfigyeljük más nyelvekben is felfedezhetjük ezt az
összefüggést - német Monat és Mond , az angol Moon és Mouth, a görög méné és a latin menses
szavak.

Óitáliában élt egy pásztorkirály, Zan.  Latinul Jannak nevezték. Az idők folyamán szentté avatták és
kettős fejjel ábrázolták. A két fej a tarkójánál illett össze, az egyiknek volt szakálla a másiknak nem. A
két fej a Napot és a Holdat szimbolizálta. Hamarosan a másik fejet is szakállal jelenítették meg, mert
úgy tartották Jan isten éjjel-nappal óvja a bejáratot. Mivel Jan isten otthonának hitték a kapukat így
lett a nevük januan.  Janus a kezdetnek a szerencseistene lett. Innen az év első hónapjának neve:
január.

A latin és görög mitológia szerint január a nász hónapja, azaz e hónap a házasságkötésre a
legmegfelelőbb. Ennek a hónapnak a szülöttei - a mitológia szerint - nagyon fogékonyak a
spiritualizmusra.

Február: Az ókori Rómában az év utolsó hónapja volt és egyben a tisztulásé. Az embereknek meg
kellett tisztulniuk és a halottak megtisztulását is biztosítaniuk kellett. Minden évben e hónap 15-én  
áldozatot mutattak be és a feláldozott hím állat bőréből szíjat készítettek. Ezeket és a megtisztuláshoz
kapcsolódó eszközöket fibrának nevezték. Innen ered ennek a hónapnak a neve.

Március: Miután a rómaiak hadjárataikat a meleg  - tavasz - beálltával indították, így lett Mars isten a
harc istene.  Mivel születésnapja a mai időszámítás szerint  március elsejére esett így lett március e
hónap neve. Azokban az időkben egy év tíz hónapból állt, a március az év első hónapja volt.

Április hónap Vénusznak állít emléket, aki Mars isten kedvese volt. Vénusz mellékneve aprilis volt

Május hónapban a  rituális szokások szerint a görögök Maia, a rómaiak Maja termékenységi
istennőnek mutattak be áldozatot. Egy kocát áldoztak fel, amit majalisnak nevezték, mert hatalmas
ünneplés előzte meg a szertartást.

Brutus a Junius nemzetség tagja volt. Ettől a Junius nemezettségtől eredeztették a hónap nevét, de
miután Brutus megölte Caesart, megfosztották őket ettől a "kitüntetéstől". Ovidiusnak köszönhetően
Juno istennő lett június hónap névadója.
Július: Régi neve a rómaiaknál e hónapnak Quintilis volt, mert ez volt az ötödik hónap. Julius Ceasar
ebben a hónapban született , így átkeresztelték Júliusra.

Ceasar nevéhez fűződik az egyik leghíresebb naptárreform, de mivel felgyülemlettek a szökőnapok
Augustus császárnak ismét meg kellett újítani a naptárt és a hatodik hónapot (régi nevén Sextilist)
saját magáról nevezte el augusztusnak.

Szeptember megtartotta nevét, annak ellenére, hogy a hetedik hónapból kilencedik lett.
Magyarországon az a hagyomány, hogy szeptember utolsó napján nem szabad vetni, mert az a mag
sosem kel ki.

Október neve a görög octo számból származik, amely behajtott kampót jelent. Ez volt a nyolcadik
hónap és ha megfigyeljük, akkor a kezünkön való számoláskor a bal kéz középső ujja, ami a nyolcadik,
egy kampóhoz hasonlít.

Novem, ez volt a római naptár kilencedik hónapjának elnevezése. Innen a november elnevezés.   A
napjainkban tartott mindenszentek napját és a Halottak napját az egyház csak 998 óta ünnepli, pedig a  
kelták már a 8. században az első három napot a halottakra való megemlékezésnek szentelték.

A december a római naptár szerint a tizedik hónap volt a decem. Az ajándékozás szintén régről ered.
Ebben a hónapban a rómaiak leszármazottai már ajándékoztak. A rabszolgák felkeresték gazdáikat és
boldog új évet kívántak, ezért ajándékot kaptak.